A 2002-es pontozásról

Alapelv

A legigazságosabb pontozás az, ami a teljesítményt tükrözi. Egyáltalán nem mindegy, hogy valaki rendkívüli gyakorlatát felhasználva már a startnál mindenkit maga mögött hagyva fölényesen nyer, vagy óriási csatában némi mázlival pár centi előnnyel lesz első. Legjobb az lenne, ha a győzteshez viszonyított időkülönbséget is mérve lehetne számítani a pontokat. Ugyanígy időmérőn: az időkülönbség mértéke határozná meg a rajthelyek távolságát. Ez persze sehol nincs így, hiszen technikailag ez nem kivitelezhető. Abszolút igazságos pontrendszer sehol nem létezik, csak olyan, ami közelít hozzá.

Miért változott a tavalyihoz képest?

Az idei pontozás kavart némi port maga körül. Ennek okai a verseny-rendszer sajátosságai. (Senki sem megy saját géppel, egyszerre csak 5-8 gokart versenyen, stb…) Mi, versenyszervezők a következő nem titkolt szempontokat tartjuk szem előtt:

–         Mindenkinek örömöt okozzon a gokartozás, és legyen minden egyes helyezésnek tétje.

–         Motiválnunk kell mindenkit, még azt is, aki az utolsó döntők utolsó helyein végez.

–          Aki részt vesz akár egy futamon is, és viszonylag jól szerepel, annak igenis legyen pontban mérhető eredménye.

–         A pontozás rendszeres részvételre kell hogy sarkallja a versenyzőket.

 

Más pontrendszerek:

Nézzük meg a Forma-1-et. Az első hat helyezett kap pontot. Miért pont hat? Miért nem az ötötdik vagy tizedik helyig megy a pontozás? A Cartban 12 pilóta kap pontot Sőt, ha valaki nem az első 12 közt végez, még akkor is kaphat pontot a pole pozicióért és a leggyorsabb körért. Forma-1-ben nem kap a pole pozícióért pontot senki. Nos akkor melyik az igazságosabb? Ezeket ja pontrendszereket ezen ellentétek dacára jónak tartjuk, és elfogadjuk, a pilóták is, a csapatok is elfogadják. Mert így alakult ki, és így szokták meg. Hadd hivatkozzak hát ezeknek a kiforrott pontrendszereknek a példájára.

A NASCAR-ban annyira biztos, hogy a mezőny végig együtt lesz minden versenyen, és nem szakadnak el egymástól pár másodpercnél többre, hogy a pontozást is ehhez igazították: az első 175 pontot kap, a második 170-et, és így csökken ötösével, majd a tizedik helytől négyesével stb. a a kapott pont. A második helyezett általában maximum pár kocsihosszal az első előtt ér be, és kb. 97%-át kapja az első helyezett pontjainak! Aki élen állt egy körön keresztül, az kap 5 pontot, vagy ha valaki a legtöbb körben az élen állt, az 10-et. Ilyen egyszerű. Tehát ha a második helyen befutó versenyző töltötte a legtöbb kört az élen, akkor ő ugyanannyi pontot vihet haza, mint az első helyezett (feltéve ha az első is állt legalább egy kört az élen.) Hiszen az első helyért jár 175 pont, kap még 5-öt az élen töltött kőrért, a második helyezett kap 170 pontot, és még 10-et, mert a legtöbbet ő volt az élen. Mindkettő 180 ponttal távozik a helyszínről.

A CART-ban 20 pont jár az elsőnek, 16 a másodiknak, 14 a harmadiknak (továbbá 12, 10, 8, 6, 4, 3, 2, 1) A második helyezett a nyolcan százalékát kapja az első helyezett pontjainak. Ha esetleg ez a másodikként befutó rajtolt az élről (+1 pont), és a leggyorsabb kört is ő futotta (+1 pont), akkor már 90%-át gyűjtheti be az első helyezett pontjainak. Fordítva is igaz, ha az első helyezett kapja a bónuszpontokat is (20+1+1), akkor a második már csak 72%-os pontot kap. 12 pilóta kaphat helyezés alapján pontot, ami szerint egy 26 autóból álló mezőny majdnem fele visz haza pontot! F1-ben nem egészen a harmada. (Amúgy a tavalyi CART mezőnyből egész évben csak Takagi nem szerzett egyetlen pontot sem) Szintén tavaly 12-en tudtak futamot nyerni a Cart-ban. (F1: 5 pilóta). Ebből érződik, hogy amelyik sorozatban  kiegyensúlyozott a mezőny, ott ennek megfelelő a pontozás is.

A profi gokartbajnokságokon a pontozás például a Formula Super-A-ban a következő: 25 pont, 20, 16, 13,11, 10, 9, 8, 7, 6, 5, 4, 3, 2, 1 (1-15.-ik helyig), és azt vegyük figyelembe, hogy bizonyos futamokon egyszerre akár 34 versenyző indulhat!

A konklúzió az, hogy végső soron nem lehet egy másik versenysorozat pontozását egy az egyben adaptálni az Amatőr Kupáéra, legfeljebb mint alapból kiindulni, és a mi bajnokságunk sajátos jellegeihez formálni.

Miért olyan amilyen?

Például: Az amatőrkupás 25 pontszerző helyünk azért éppen 25, mert ez az átlaglétszám egy kategóriában. Erre persze lehetne mondani, hogy nem kell mindenkinek potot szereznie. DE KELL! Még így is előfordul hogy valaki nem szerez, ha 25-nél többen vannak egy kategóriában. Aki nevez vesz és versenyez, valamennyire jól is szerepel az megérdemli a pontot!

Ezenkívül fontos az a körülmény is, hogy az Amatőr Gokart Kupán időmérőn eldől, hogy ki hányadik lehet a versenyen, hiszen 4-5-ösével, (esetenként 8-asával) tudjuk indítani a mezőnyt, a döntőket. Ha valaki esetleg megkérdezi, hogy akkor miért nem megtett idő alapján számoljuk ki a nyertest, annak azt válaszolom, hogy éppen azért, amiért időmérőn sem átlag alapján osztjuk be a rajtrácsot: a lekőrözések. Hiába a kék zászló, némi időveszteséggel jár az, hogy merről menjek el a lekőrözendő mellett, és nem mindegy, hogy valakinek 1, vagy 6 lekőrözést kell a verseny alatt teljesítenie. Van pár másik bérgokart-versenysorozat, ahol leggyorsabb idő alapján kerül ki a futamgyőztes. De akkor az mitől is verseny?

A másik szempont a pontozás kialakításánál az, hogy aki sok pályán egyenletesen és jól szerepel, annak ne legyen irreálisan kevesebb pontja, mint annak, aki csak egy bizonyos pályán megy jól de ott esetleg nyer is, más pályán pedig sehol sincsen.

Természetesen nagyon nagy lesz a különbség év végén a pár száz pontos versenyzők és a pár pontos versenyzők között (reméljük ilyen nem sok lesz). Persze hogy nagy a különbség, de nem csak pontokban, gyorsaságban is!

Akinek a magas pontszám okozna problémát, az gondoljon arra, hogy a Forma-1-ben már kaptak fél pontokat is. Ez nem szokatlan talán? Minden csak megszokás dolga. Túlságosan hozzászokott mindenki a száz alatti pontokhoz az F1 miatt. Az idén kicsit hozzászokunk majd a pár száz pontokhoz.

Egyéb kérdés a pontozással kapcsolatban?

Üdv:

Kispál Kristóf

2002. április